Vannak, akik pár ecsetvonásból felismerik, hogy az adott mű, milyen művészeti stílus alapján készült. Ha csak szeretnéd képezni magad vagy művészeti tudásoddal szeretnéd lenyűgözni környezeted, akkor érdemes tovább olvasni, mert az expresszionizmust mutatjuk be részletesen az alábbiakban!

Expresszionizmus nem arról kapta a nevét, hogy a művészek expressz gyorsasággal varázsoltak komplett képet a hófehér festő vászonra, ennyit érdemes tudni elöljáróban! A stílus nem éppen a boldog békeidők korára volt jellemző, hanem az 1905 és 1920 közötti időszakra, amibe köztudottan az I. világháború is beletartozik. Maga az expresszionizmus név H. Walden német írótól származik, aki bizonyára szerette volna névvel illetni azt a valamit, amiről már évek óta beszéltek. A kor festői sorra ecsetet ragadtak és a bennük rejlő kétségeket, fájdalmat a vászonra vitték fel. Az akkori bizonytalan időkben az alkotás olyan volt a festők számára, mint egy terápia.

Az expresszionizmus két fajtája

Az absztrakt expresszionizmus nem a valóság észlelésére épül, hanem absztrakt, elvont témákra. A színek és formák által fejezik ki a festők érzelmeiket. Az absztrakt expresszionizmus egyik híres képviselője Kandiszkij, az előbb említettek tökéletesen megfigyelhetők festményein. A másik fajta a figurális expresszionizmus, ami a kifejezően torzított formákat helyezi előtérbe. Az ecsetvezetés, az ábrázolásmód tökéletesen elárulja az alkotó érzelmi állapotát, mindazt, ami a kép festése közben átjárja. A figurális expresszionizmushoz leginkább Giacometti nevét lehet kapcsolni. Ha bővebben szeretnél informálódni és kiművelni magad művészi témákban, akkor érdemes ellátogatni az alkotasutca.hu weboldalra!